- 2026. 02. 26.
- 12
- 7
- LS karakter
- Jon Smith
- LV Karakter
- Raymond
Jon Smith 29 éves, Lengyelország déli részén, egy lecsúszott ipari város peremén nőtt fel. Az apját sosem ismerte. Mielőtt megszületett volna, eltűnt az életükből. Anyja egyedül nevelte fel, takarítóként és alkalmi munkákból tartotta fenn kettőjüket. Gyakran költöztek, volt, hogy hónap végén alig maradt pénzük ételre. Jon már gyerekként megtanulta, mit jelent a nélkülözés.
Az iskolában csendes volt, sokszor szégyellte a helyzetüket. Nem volt problémás gyerek, de egyre több düh gyűlt benne amiatt, hogy mindig kevesebb jutott neki, mint másoknak. Tizenöt évesen már dolgozott iskola mellett: raktárakban pakolt, építkezéseken segített, hogy segítsen az anyjának.
A húszas évei elején azonban elfáradt a folyamatos küzdelemben. Úgy érezte, bármit tesz, mindig ugyanott marad.
20–24 éves kora között sodródott bele komolyabb bűnözésbe. Nem nagy szervezet tagjaként, inkább kisebb utcai társaság részeként. Eleinte csak figyelt, később aktív résztvevő lett.
Az első rablás egy sikátorban történt. Egy részeg férfit fosztottak ki késő este. Jon akkor még remegett, de amikor látta a pénzt a kezében, és tudta, hogy abból hetekig nem lesz gondjuk otthon, elnyomta a lelkiismeretét.
Később több hasonló eset is volt:
Éjszakai utcai kirablások
Telefonok és pénztárcák elvétele
Egyszer egy kisebb bolt kirablásában is részt vett, ahol ő állt az ajtóban figyelőként
Nem volt vérszomjas, nem élvezte az erőszakot. De ha ellenálltak, képes volt lökni, megütni valakit. Egy alkalommal egy férfi megsérült, amikor dulakodás közben elesett. Ez az eset mély nyomot hagyott benne. Nem azért, mert félt a következményektől – hanem mert először látta igazán, hogy amit csinál, mások életét teszi tönkre.
Egyszer őrizetbe is került rablás gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték. Ez volt az a pont, ahol rájött, hogy legközelebb nem biztos, hogy ilyen szerencséje lesz
A nehéz évek megkeményítették. Mentálisan erős lett Jól kezeli a nyomást gyorsan dönt és Nem ijed meg veszélyes helyzetekben.
A nehéz evai allat volt pár dolog ami ki alakult benne ez peldául az hogy Indulatos, ha tiszteletlenek vele Hajlamos a könnyebb, gyorsabb pénz irányába hajlani Nehezen bízik meg bárkiben Az érzelmeit elfojtja, ami néha hirtelen kitörésekhez vezet
Nem pszichopata és nem hidegvérű bűnöző. Inkább egy férfi, akit a körülményei és a saját rossz döntései sodortak bele olyan helyzetekbe, amikből nehéz volt kimászni.
24 éves kora után fokozatosan kiszállt. Egyre több ismerősét vitték el bilincsben. Látta, hogy aki benne marad, annak két útja van: börtön vagy temető.
29 évesen már nem az adrenalin hajtja, hanem a stabilitás vágya. Nem tagadja a múltját, de nem is akar visszatérni oda. Külföldre költözött abban a reményben, hogy tiszta lappal indulhat.
De a múltja nem tűnt el. Tudja, mire képes. Tudja, milyen könnyű újra átlépni egy határt, ha sarokba szorítják.
Jon Smith nem jó ember és nem is teljesen rossz. Egy túlélő. És most rajta múlik, hogy melyik oldalra billen a mérleg.
Az iskolában csendes volt, sokszor szégyellte a helyzetüket. Nem volt problémás gyerek, de egyre több düh gyűlt benne amiatt, hogy mindig kevesebb jutott neki, mint másoknak. Tizenöt évesen már dolgozott iskola mellett: raktárakban pakolt, építkezéseken segített, hogy segítsen az anyjának.
A húszas évei elején azonban elfáradt a folyamatos küzdelemben. Úgy érezte, bármit tesz, mindig ugyanott marad.
20–24 éves kora között sodródott bele komolyabb bűnözésbe. Nem nagy szervezet tagjaként, inkább kisebb utcai társaság részeként. Eleinte csak figyelt, később aktív résztvevő lett.
Az első rablás egy sikátorban történt. Egy részeg férfit fosztottak ki késő este. Jon akkor még remegett, de amikor látta a pénzt a kezében, és tudta, hogy abból hetekig nem lesz gondjuk otthon, elnyomta a lelkiismeretét.
Később több hasonló eset is volt:
Éjszakai utcai kirablások
Telefonok és pénztárcák elvétele
Egyszer egy kisebb bolt kirablásában is részt vett, ahol ő állt az ajtóban figyelőként
Nem volt vérszomjas, nem élvezte az erőszakot. De ha ellenálltak, képes volt lökni, megütni valakit. Egy alkalommal egy férfi megsérült, amikor dulakodás közben elesett. Ez az eset mély nyomot hagyott benne. Nem azért, mert félt a következményektől – hanem mert először látta igazán, hogy amit csinál, mások életét teszi tönkre.
Egyszer őrizetbe is került rablás gyanújával, de bizonyíték hiányában elengedték. Ez volt az a pont, ahol rájött, hogy legközelebb nem biztos, hogy ilyen szerencséje lesz
A nehéz évek megkeményítették. Mentálisan erős lett Jól kezeli a nyomást gyorsan dönt és Nem ijed meg veszélyes helyzetekben.
A nehéz evai allat volt pár dolog ami ki alakult benne ez peldául az hogy Indulatos, ha tiszteletlenek vele Hajlamos a könnyebb, gyorsabb pénz irányába hajlani Nehezen bízik meg bárkiben Az érzelmeit elfojtja, ami néha hirtelen kitörésekhez vezet
Nem pszichopata és nem hidegvérű bűnöző. Inkább egy férfi, akit a körülményei és a saját rossz döntései sodortak bele olyan helyzetekbe, amikből nehéz volt kimászni.
24 éves kora után fokozatosan kiszállt. Egyre több ismerősét vitték el bilincsben. Látta, hogy aki benne marad, annak két útja van: börtön vagy temető.
29 évesen már nem az adrenalin hajtja, hanem a stabilitás vágya. Nem tagadja a múltját, de nem is akar visszatérni oda. Külföldre költözött abban a reményben, hogy tiszta lappal indulhat.
De a múltja nem tűnt el. Tudja, mire képes. Tudja, milyen könnyű újra átlépni egy határt, ha sarokba szorítják.
Jon Smith nem jó ember és nem is teljesen rossz. Egy túlélő. És most rajta múlik, hogy melyik oldalra billen a mérleg.
