- 2025. 04. 23.
- 60
- 32
- LS karakter
- Mia Zaric
Karakterháttér – Floyd “Dupla N” Avery
Floyd Avery Ganton egyik eldugott mellékutcájában született, ott, ahol az ember nem kérdezi meg, miből élsz – Csak azt nézi, túlélsz-e. Azon a környéken két út volt: vagy csaltál, vagy loptál, vagy meghaltál. A tiszta munka csak mese volt a gyerekeknek.
Otthon sem ment másképp. Amíg az anyja próbálta egyben tartani a családot és nevelni Floydot, addig az apja éjszakáról éjszakára eltűnt, hogy valahogy eltartsa őket. Nem kérdezték, honnan van a pénz – csak azt számolták, elég-e holnapra.
Floyd nem volt hülye gyerek. A suliban nem ő volt a legnagyobb pofájú, de volt esze, és tudta, mikor kell hallgatni. Az órák között már fiatalon mozgott a cucc: apróbb lopott holmik, akár kis fű a suliba amiket az apja szedett össze az éjszaka folyamán. Floyd elpasszolta őket, ismerték a nevét, tudták, hogy megbízható. Itt tanulta meg, hogyan kell emberekkel bánni – Ki az, akit meg lehet húzni, és ki az, akit nem szabad.
Aztán jött az a nap, ami mindent elvett tőle. Egy bandaösszetűzés közepén az anyját és az apját meglőtték. Nem voltak célpontok, csak rossz helyen, rossz időben. Később mindketten belehaltak a sérüléseikbe.
Floyd ebbe beleroppant. Anyagilag padlóra került, mentálisan szétesett. A kevés megtakarításuk mind a temetésre ment el. Onnantól nem maradt semmije – csak a harag.
Megesküdött, hogy föld alá teszi azokat, akik elvették tőle a családját. Kerüljön, amibe kerül. Addigra már ismerték az utcán: beszerzési képességek, kapcsolatok, gyors kéz, gyors ész. Ez lett az egyetlen értéke.
Ezért szegődött az Bishop tagjaihoz. Nem barátságért ment, hanem célért. Remélte, hogy befogadják, és segítenek neki eljutni azokhoz, akiknek vér tapad a kezéhez. A banda meglátta benne a hasznot – és Floyd nem okozott csalódást. Gyorsan beilleszkedett, mert tudta a helyét, és tudta, mit várnak el tőle.
Soha nem felejtette el, kinek tartozik. Minden lopott, eladott, megszerzett holmiból leadta a részt a bandának. Nem alkudozott, nem kért többet annál, amit kapott. A tiszteletet nem szavakkal, hanem tettekkel fizette meg. Ha valamit be kellett szerezni, Floyd ment érte. Nem számított a kockázat.
Később jött a bukás: 2018-ban házkutatás, fegyver, drog. Öt év sitt. A rács mögött nem lett jobb ember – csak türelmesebb, keményebb, veszélyesebb. A bosszú nem halt meg benne, csak csendben ült.
2025.12.14-én szabadult.
Most újra az utcán van. Próbál visszailleszkedni, újraépíteni a nevét, pénzt szerezni, tiszteletet követelni. A banda érdekei mindig előrébb vannak, de Floyd soha nem felejti, mi hajtja:
bosszú, pénz és tisztelet.
És ha eljön az idő, nem fog habozni.
Floyd Avery Ganton egyik eldugott mellékutcájában született, ott, ahol az ember nem kérdezi meg, miből élsz – Csak azt nézi, túlélsz-e. Azon a környéken két út volt: vagy csaltál, vagy loptál, vagy meghaltál. A tiszta munka csak mese volt a gyerekeknek.
Otthon sem ment másképp. Amíg az anyja próbálta egyben tartani a családot és nevelni Floydot, addig az apja éjszakáról éjszakára eltűnt, hogy valahogy eltartsa őket. Nem kérdezték, honnan van a pénz – csak azt számolták, elég-e holnapra.
Floyd nem volt hülye gyerek. A suliban nem ő volt a legnagyobb pofájú, de volt esze, és tudta, mikor kell hallgatni. Az órák között már fiatalon mozgott a cucc: apróbb lopott holmik, akár kis fű a suliba amiket az apja szedett össze az éjszaka folyamán. Floyd elpasszolta őket, ismerték a nevét, tudták, hogy megbízható. Itt tanulta meg, hogyan kell emberekkel bánni – Ki az, akit meg lehet húzni, és ki az, akit nem szabad.
Aztán jött az a nap, ami mindent elvett tőle. Egy bandaösszetűzés közepén az anyját és az apját meglőtték. Nem voltak célpontok, csak rossz helyen, rossz időben. Később mindketten belehaltak a sérüléseikbe.
Floyd ebbe beleroppant. Anyagilag padlóra került, mentálisan szétesett. A kevés megtakarításuk mind a temetésre ment el. Onnantól nem maradt semmije – csak a harag.
Megesküdött, hogy föld alá teszi azokat, akik elvették tőle a családját. Kerüljön, amibe kerül. Addigra már ismerték az utcán: beszerzési képességek, kapcsolatok, gyors kéz, gyors ész. Ez lett az egyetlen értéke.
Ezért szegődött az Bishop tagjaihoz. Nem barátságért ment, hanem célért. Remélte, hogy befogadják, és segítenek neki eljutni azokhoz, akiknek vér tapad a kezéhez. A banda meglátta benne a hasznot – és Floyd nem okozott csalódást. Gyorsan beilleszkedett, mert tudta a helyét, és tudta, mit várnak el tőle.
Soha nem felejtette el, kinek tartozik. Minden lopott, eladott, megszerzett holmiból leadta a részt a bandának. Nem alkudozott, nem kért többet annál, amit kapott. A tiszteletet nem szavakkal, hanem tettekkel fizette meg. Ha valamit be kellett szerezni, Floyd ment érte. Nem számított a kockázat.
Később jött a bukás: 2018-ban házkutatás, fegyver, drog. Öt év sitt. A rács mögött nem lett jobb ember – csak türelmesebb, keményebb, veszélyesebb. A bosszú nem halt meg benne, csak csendben ült.
2025.12.14-én szabadult.
Most újra az utcán van. Próbál visszailleszkedni, újraépíteni a nevét, pénzt szerezni, tiszteletet követelni. A banda érdekei mindig előrébb vannak, de Floyd soha nem felejti, mi hajtja:
bosszú, pénz és tisztelet.
És ha eljön az idő, nem fog habozni.
.png "Kedvelés")
